Igari Léna 2014.08.13. 22:07

Trójai faló vagy erődemonstráció az orosz konvoj?

Még nem derült ki, hogy az oroszok által Ukrajnába küldött humanitárius szállítmány az ukrán félelmeket igazolja-e, és valóban az orosz megszállás trójai falova, vagy a félelem alaptalan volt, és ételt, gyógyszereket és ivóvizet szállítottak a háborús övezetbe. Mindenesetre az események menete nagyon emlékeztet az 1993-ban történtekhez, amikor Grúziában az orosz humanitárius szállítmány megérkezését követően az abház szeparatisták vérfürdőt rendeztek Szuhumiban, majd egyoldalúan kikiáltották Abházia függetlenségét. Eközben Putyin Krímbe érkezett, hogy milyen céllal, csütörtökön kiderül. 

 

Középen Sojgu, 1993 Szuhumi, Grúzia

A humanitárius szállítmány érkezésének egyik fő szervezője '93-ban egy fiatal katonatiszt, Szergej Sojgu volt, aki 2012 óta Oroszország védelmi miniszteri tisztségét tölti be. Az abház szcenárió akkor orosz szempontból annyira jól sikerült, hogy van esély arra, hogy Ukrajnában is megkísérlik. A különböző közösségi hálókon és hírportálokon terjedő fényképek és videók szerint a humanitárius szállítmány 280 fehérre festett kamionnal érkezik az ukránok által kijelölt határátkelőre, és az előre egyeztetett forgatókönyv alapján a vöröskereszt felügyelete alatt kerül a harcok által leginkább sújtott Luhanszk megye területére, bár az oroszok az egész Donbassz-nak, vagyis a Donyecki Népköztársaságnak is szántak a jótékonysági akcióból. Az orosz média közlése szerint a szállítmány tartalmát moszkvai és környéki lakosok gyűjtötték össze az orosz néppel való szolidaritás jegyében, azonban később kiderült, hogy a járművek korábban a hadsereg tulajdonát képezték, azokat festették át fehérre egy Moszkva melletti katonai bázison, a tartalmát pedig a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának raktárából töltötték fel. A Krímben feltűnt járművekhez hasonlóan semmilyen megkülönböztető jelzés, rendszám, nem található rajtuk. Egy másik vélemény szerint a humanitárius szállítmány ilyen erődemonstráció szerű megjelenése, Obama hét elején történt bejelentésére adott válasz, ugyanis az amerikai elnök bejelentette, hogy katonai intervencióként értékel minden, Kijevvel nem egyeztetett behatolást az ország területére. Többen gondolják úgy, hogy Moszkva így demonstrálja, hogy „ha megtiltják számunkra a szállítmány eljuttatását Ukrajnába, majd megmutatjuk, hogy mi viszont azt tesszük, amit helyesnek látunk”.

 

A humanitárius szállítmányra egyébként valóban szükség van bizonyos településeken, elsősorban Luhanszk megyében, ahol a hadiállapot miatt a mindennapi élethez nélkülözhetetlen feltételek egyre inkább hiányoznak: a víz tisztításához szükséges infrastruktúra tönkrement, a szemétszállítás és egyéb kommunális szolgáltatások leálltak, közegészségügyi vészhelyzet van. Mindezt tetézi, hogy az ukrán hadsereg egyre szorosabb gyűrűbe szorítja össze a felkelőket, akik egyre elkeseredettebben küzdenek, és a 16-60 éves korú lakosságból fegyveres harcra kényszeríti a férfiakat. Tovább rontja a helyzetet, hogy a nyugdíjak és fizetések sem érkeznek meg időben, illetve a banki infrastruktúra megrongálódott: az ATM-eket nem tudják időben feltölteni,akinek van bevétele, az is nehezen jut készpénzhez. Donyeckben nagyon gyakorivá váltak az emberrablások, valamint a „Népköztársaság” céljaira történő autó foglalások: a tulajdonosokat jobb esetben fegyverrel megfenyegetik, rosszabb esetben le is lövik, ha nem szolgáltatják át járműveiket a felkelők céljaira. A foglyul ejtetteket többnyire a biztonsági szolgálat pincéjében tartják megkötözve, nagyon sok embert halálra kínoznak, az önjelölt vezetők rendszeres kivégzéseket tartanak. Mindennek oka lehet egy Majdanon készült fotó az elrabolt ember telefonján, vagy egy rossz helyen elhelyezett „lájk” a Facebookon.

A héten Putyin elnök telefonbeszélgetést folytatott Jose Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, aki óva intette orosz kollégáját bárminemű katonai intervenciótól, még a humanitárius segítségnyújtás leple alatt is, és az országát sújtó szankciók szigorításával fenyegette meg az orosz elnököt. Úgy tűnik azonban, hogy Putyinnal szemben a már bevezetett kereskedelmi korlátozás nem hatékony eszköz, sőt az orosz törvényhozás válaszlépésként még rá is tett egy lapáttal: amire az uniós szankciók – az EU saját érdekei miatt - nem terjedtek ki, attól is megfosztja az oroszokat. Azaz, mivel az EU-val, és az USA-val szemben más korlátozó intézkedésre nem futotta, kereskedelmi embargót hirdettek az élelmiszerekre. Ez egyes elemzők szerint ez olyan, mintha önmagát lőné lábon az ember, hisz az élelmiszerimport aránya Oroszországban a nagyvárosokban eléri a negyven százalékot.  

 

Címkék:embargó trójai faló Oroszország szankciók Ukrajna Putyin Grúzia Donyeck Szergej Sojgu Luhanszk Donbassz humanitárius szállítmány Abházia Szuhumi 35 komment

Igari Léna 2014.07.23. 14:18

Prés alatt a szeparatisták Ukrajnában

1405190715_070103_72.jpg_915x610

Egyre szűkül az ukrán hadsereg gyűrűje az orosz-párti szeparatisták körül, akik erőik átcsoportosításával és persze az orosz határ felől érkező segítséggel egyre elkeseredettben tartják megmaradt városaikat. Az ukrán hadsereg számára jelenleg a legkomolyabb kihívást az orosz határ lezárása jelenti, ahonnan folyamatosan özönlik Ukrajnába mind haditechnika mind haderő.

Donyeck eközben csaknem kiürült, aki a városban maradt, többnyire a fürdőkádban vagy a pincében éjszakázik. A közös menedékhelyekre már senki nem mer menekülni, mert a terroristák előszeretettel lőnek a tömegesen gyülekező emberek közé, hogy aztán az áldozatokat az ukrán nemzeti gárda népirtásának áldozataiként mutogathassák a médiában. Az ukránok által visszafoglalt városokban – mint például a korábban a felkelők székhelyként szolgáló Szlavjanszkban – az élet lassan kezd helyreállni, de a katonai győzelem után mindenki tisztában van azzal, hogy az információs háború megnyerésére is szükség lesz ahhoz, hogy az orosz média által a kijevi kormány ellen hergelt lakosok ne a népirtó juntaként viszonyuljanak országuk vezetőihez. És ez lesz a nehéz ügy.

A Szlavjanszkból elmenekült felkelők, az élükön Igor Girkinnel, orosz titkosszolgálat ezredesével – művésznevén Sztrelkovval – jelenleg Donyeckbe fészkelték be magukat, és keserítik meg az ott élők életét. Az egyik önjelölt katonai vezetőjük sajtótájékoztatóján közölte, hogy a város életének konszolidálására törekszenek, betiltják az utcán a fegyverviselést, ami kizárólag a blokk posztokon lesz megengedett. A sajtó kérdésére Igor Ivanov elmondta, hogy a bűnözőkkel, drogdílerekkel és részegesekkel leszámoltak, a donyecki utcákon rend van, a drogkereskedőket rögtönítélő bíróság elítélte és kivégezte. Ezt a gyakorlatot egyébként Szlavjanszk is megszenvedte: Sztrelkov bandája ugyanis bárkit letartóztathatott, és a „népi bíróság” elítélte, gyakran kínzások után kivégezte. Maxim Vaszin, egy helyi keresztény pásztor elmondása szerint így járt egy szlavjanszki  evangéliumi gyülekezet vezetőjének két fia és két további szolgálója is, akiket az ukrán hadsereg támogatásának vádjával megkínoztak, majd egy „Drovoszek” (Favágó) nevű pribék kivégezte őket.

Траурное богослужение в евангельской Церкви Преображения Господнего г. Славянска, 21.07.2014

Szlavjanszk normális kerékvágásba történő visszatérését jelzi, hogy a lakosok újra kimerészkednek a terekre, a rendvédelmi szervek pedig újraépülnek. A város új rendőrkapitánya elmondta, hogy Szlavjanszk megszállása a jelenlegi nyomozás szerint mintegy húsz speciálisan kiképzett profi révén sikerült, akikhez később csatlakoztak a helyi szeparatisták. A krími forgatókönyv a zöld emberkékkel azonban nem sikerült az ukrán hadsereg válasza miatt, aminek sajnos hosszú fegyveres konfliktus lett a vége: az eddig azonosított 143 áldozaton felül rengeteg az azonosítatlan, és temetetlen holttest, részben külföldi (azaz többségében orosz) harcosoké.  A várost övező erdőből erős hullaszag árad, a rendőrkapitány szerint odáig még el sem jutottak.

Dmitrij Timcsuk, ukrán katonai elemző szerint a sikerek ellenére a terrorellenes hadjárat továbbra is nehéz helyzetben van, a felszabadított Szlavjanszkból és Kramatorszkból menekülő csapatokat a vezetőik Sznyezsnoje és Torez térségében átcsoportosítják, és felerősítve masszív ellenállást tanúsítanak, Donyeckben pedig a város széléről a belső kerületekbe húzódnak. A határ mentén pedig az Oroszországból indított BM-21, Grad típusú rakétatámadásokkal is szembe kell néznie az ukrán hadseregnek.

Címkék:keresztényüldözés Donyeck Szlavjanszk Sztrelkov orosz rakéta 2 komment

süti beállítások módosítása