Putyin dzsúdó-partnerének lenni jó. Nemcsak azért, mert kevés ember fektetheti két vállra az orosz elnököt, hanem azért is, mert az egész orosz törvényhozás vigyáz az ember vagyonára. A Duma illetékes bizottsága első olvasatban elfogadta a szankciókkal sújtott állampolgárok kárpótlására vonatkozó törvényt. A Rotenberg-törvény rendelkezése alapján tehát Putyin kedvenc oligarchája és edzőtársa mind az öt -Olaszországban lefoglalt - villája után kárpótlást kaphat az orosz büdzséből.
Dmitrij Gudkov képviselő tweetje: "a Bizottság javasolja Ponyevezsszkovo "Rotenberg"- törvényjavaslatának elfogadását, amely lehetővé teszi a külföldön lefoglalt vagyon föderális büdzséből történő kompenzálását. Durva"
Az orosz társadalom a nyugatitól nagyon eltérően működik: sokan várták, hogy a gazdasági szankciók hatására a kormányzat és az elnök támogatottsága visszaesik, ezzel szemben Putyin népszerűbb, mint valaha. Míg a Nyugat igyekezett olyan szankciókat bevezetni, több hullámban, amelyek kifejezetten az orosz elitet érintik. Az oroszokban ez csak a cinizmust növelte az Egyesült Államokkal és Európával szemben, és megmutatták hogyan kell igazi megszorítást végrehajtani: az ukrán és nyugati élelmiszerek embargóját a teljes lakosság megérezte.
Noha a gazdasági szankciók hatása egyelőre csak néhány üzlet és étterem árukészletének apadásán észrevehető, az orosz költségvetésre gyakorolt hosszabb távú hatások még kevésbé érezhetőek. Pedig a Rosznyeftnek nyújtott 1,5 billió rubeles (9.800 milliárd forint) pénzügyi támogatást, - melyet az orosz kormánytól kért Igor Szecsin, az olajtársaság elnöke, hogy a cég törleszteni tudja több mint 30 milliárd eurós adósságát – a szociális alapból vonták ki. Csakúgy, mint a Krímre költött milliárdokat, valamint a gazdasági szankciók miatt ígért kárpótlásokat szintén a költségvetési tartalék terhére írják. Ezek a tételek nem voltak bekalkulálva a büdzsé tervezésekor, annál is inkább, mert az orosz költségvetést három évre előre tervezik, és 2013-ban nem számoltak sem az ukrán háborúval, sem Krím csatlakozásával az Orosz Föderációhoz, sem a nyugati megszorítások hatásával, ami akár 3-4%-os GDP csökkenést is eredményezhet a gazdaságban, jelentősen csökkentve a szociális kiadásokra fordítható összegeket.
Rotenberg villája Szardínia szigetén
Mindezek fényében meglepő, hogy Arkagyij Rotenberg olasz hatóságok által lefoglalt villáinak kárpótlására az orosz költségvetésben találhatnak forrásokat. A Corriere della Sera olasz lap számítása szerint az oligarcha mintegy 30 millió eurós kárt szenved négy szardíniai villája és római szállodája lefoglalásával. A kormányzati tisztségviselők korrupciós ügyeire szakosodott Alekszej Navalnij még egy ötödik villát is talált, ami az oligarcha tulajdonában van. Navalnij tevékenysége révén kaphatunk képet arról az elképesztő mértékű vagyonról, amelyhez az orosz csinovnyikok az állami pénzek eltüntetésével jutnak, és véleménye szerint, ha ezt kompenzálják, az orosz adófizetőket duplán éri kár: egyszer, amikor ellopták, és egyszer, amikor kárpótolják az oligarchákat a lefoglalt vagyonért. Noha az orosz kormány korábban kijelentette, hogy nem támogatja, hogy a költségvetés térítse meg a szankciókkal érintett milliárdokat, a törvényhozás illetékes bizottsága mindazonáltal elfogadta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a bíróságok számára, hogy az „orosz szuverenitásba történt beavatkozás” révén keletkezett károkat a büdzséből kompenzálják. Pár nappal később azonban Medvegyev kormányfő is letette voksát a kezdeményezés mellett, így a kormány is támogatja a tervezetet. Ezek után semmi nem állhatja útját a törvény megszavazásának: az egész orosz elit megnyugodhat – nem érheti kár. A szociális kiadásokat pedig megnyirbálhatják- attól az elnök támogatottsága nem csökken, hanem nő.
