Már Putyin sem cáfolja, hogy Ukrajnában haditechnikája és katonái vannak, noha az orosz hadsereg desszantos egysége szerinte járőrözés közben “véletlenül” került a szomszédos országba. Ezt a minszki három oldalú orosz-ukrán-EU-s csúcstalálkozón jelentette ki az orosz elnök. Eközben egyre több orosz szülőt, - akiknek fiai katonaként szolgálnak – hívnak fel Kijevből, hogy elvihetik fiaik holttestét.
Pszkov mellett sebtében megrendezett temetésen zárt körben vettek végső búcsút azoktól a desszantosoktól, akik a hivatalos magyarázat szerint hadgyakorlaton szenvedtek halálos sérülést, Szergej Sojgu pedig a városba érkezett, hogy kitüntesse a 76-os desszantos egységet hősiességéért – egy olyan kitüntetéssel, amelyet kizárólag harci cselekmények során tanúsított hőstettekért adományoznak. Noha az orosz állami media továbbra is hangsúlyozza, hogy Kelet-Ukrajnában a szeparatista felkelők és az ukrán hadsereg vívja polgárháborús csatáit, egyre nyilvánvalóbb, hogy hadüzenet nélküli háború zajlik Oroszország és nyugati szomszédja között. Azok a hozzátartozók, akiknek férje, fia, apja vagy fivére Rosztovba utazott hadgyakorlatra, és régóta nem lehet elérni telefonon, joggal szoronghat: valószínűleg tudtán kívül Ukrajnába küldték – nem hadgyakorlatra, hanem éles háborúba. Az ukránok által foglyul ejtett desszantosok közül sokan nem is tudták, hogy ukrán területen vannak: így jártak azok a pszkovi katonák is, akiknek sírjait az orosz humanitárius konvoj hazafelé tartó járműveinek megérkezése után hantolták frissen. Valentyina Melnyikova, a katonák szüleiből álló bizottság szóvivője szerint ha a halálos áldozatok valóban hadgyakorlat során estek volna el, akkor a katonai ügyészségnek hangos ügyet kellett volna ebből az esetből csinálnia, azonban úgy tűnik, hogy minden fű alatt zajlik, mint a szovjet idők afgán háborújában. Melnyikova felszólította azokat a szülőket, akiknek fiai akár sorkatonaként akár szerződésesként azt az információt kapták, hogy Ukrajnába kell menniük, vigyék el fiaikat a szolgálati helyükről. Az asszony szerint már a Krím megszállásakor – a “referendum” előtt - is illegálisan küldték a légvédelmi elhárító technikával felszerelt desszantosokat egy másik állam területére, így most sincs Oroszországnak joga behatolni Ukrajnába. A parancsot megtagadó, illetve szakaszát engdély nélkül elhagyó katonáknak pedig védelmet nyújtanak a katonai ügyészség eljárásával szemben.
Eközben lezajlott a hivatalos találkozó Vlagyimir Putyin és Petro Pororsenko között Minszkben, ahonnan a megbeszélés után az ukrán elnök azonnal távozott, az orosz viszont további tárgyalásokon vett részt belorusz és kazah kollégájával. Az ukrán államfővel történt egyeztetésen Putyin elnök elismerte, hogy a Rosztovba hadgyakorlatra vezényelt és a határ mentén járőröző alakulat “áttévedt” Ukrajna területére, azonban a fogságba esett katonák az ukránokkal szemben nem tanúsítottak ellenállást, ez bizonyítja, hogy jóhiszeműen voltak idegen területen. A fogságba esett szerződéses katonák vallomásait az ukránok a youtube videomegosztón is elérhetővé tették, ezek szerint a katonák egy része nem tudta, hgy ukrán területen van, és csak akkor lett számukra nyilvánvaló, hogy nem hadgyakorlaton vesznek részt, amikor elkezdték őket bombázni. A tisztek viszont tudták, hova vezénylik őket, és a zöldhatáron keresztül érkező katonai kontingenssel szemben jogosnak ítélte az ukrán katonai csapást.
A “Dozsgy” elnevezésű orosz internetes csatorna összeállítása szerint Kasztromából, Rosztovból, Pszkovból, Szaratovból, Voronyezsből és Krasznodarból vezényeltek eddig csapatokat ukrán területre. Az ügyet felderíteni kívánó újságírókat a pszkovi desszantosok sírhelyéül szolgáló Vibuti falu mellett megtámadták, filmezni nem engedték. Az eltűnt, elesett vagy fogságba került katonák szülei többnyire hallgatnak, egyedül az érdekeiket védő szervezet szóvivőjét tudták szóra bírni, aki szerint a szovjet időkhöz hasonló titkolózást folytatnak az állam vezetői. Alekszej Genyeralov őrmester, aki ukrán fogságba került, azzal a felhívással fordult feletteseihez, hogy ne küldjék a “fiúkat” a frontra: - “ha nem lennénk ott, már rég elrendezték volna egymás között az ügyeiket”- mondta, “hiszen ez nem a mi háborúnk. Minek ez?”
Ukrajna mindeközben újabb és újabb orosz egységek behatolásáról számol be: a Rosztov felől érkező csapatokon kívül Taganrog felől is áttört egy 30 tankból álló egység, és nyolc kilometer mélyen ukrán területre hatoltak. Hat települést vontak ellenőrzésük alá, és Novoazovszk felé, az Azovi tenger irányába tartanak. Ezzel az ukrán hadseregnek második frontot nyitottak, melynek tétje Mariupol tengeri kikötője. Az ukrán belpolitikában eközben éppen az októberre kiírt választások kampánya indul, mivel Porosenko feloszlatta a parlamentet és előrehozott választást írt ki. Mindemellett pedig közeledik a tél, és a Kijev és Moszkva között elrendezetlen gázvita mellett még a gazdasági krízis megoldása is az újonnan megalakuló parlamentre vár, ellopni való közvagyon pedig nagyon kevés maradt. Valószínűleg nem lesz nagy tülekedés a parlamenti mandátumokért.
